Az Index és a 24 is egyre nagyobb energiát fektet a podcastek gyártásába, emellett megjelent egy kifejezetten podcastgyártó cég, a Betone Studio is a piacon 2019-ben. Beindult a hazai podcastpiac, vagy egyelőre még csak szűk réteget érnek el ezek az adások? A cikksorozat első részében mi válaszoltunk a kérdésekre.
(forrás: http://kreativ.hu/cikk/magyar_podcast_korkep_elso_resz_central_24)
Fordulópontként hivatkozott az Edison kutatása arra a tényre, hogy 2018 volt az első év, amikor az amerikaiak többsége (egész pontosan 51 százaléka) azt vallotta, hogy legalább egy podcastet meghallgatott már életében. Az IAB kutatása szerint nemcsak a hallgatók száma, de a reklámbevételek is folyamatosan nőnek ezen a területen: 2015 és 2018 között 160 millió dollárról 469 millió dollárra nőtt a podcastcégek (becsült) összbevétele, így 2021-re jósolják azt az újabb mérföldkövet, amikor a podcasthirdetésekből befolyó összeg átlépheti az 1 milliárd dolláros határt.
Egy részlet a The Good Place c. sorozat egyik utolsó epizódjából (Forrás: Netflix)
A hazai piacot egyelőre nehéz lenne az amerikai növekedéshez hasonlítani. A műfaj az utóbbi években kezdett el egyáltalán láthatóvá válni, mióta az olyan vezető online híroldalak, mint a 24 vagy az Index is több energiát és erőforrást szánnak podcastek gyártására. Egyelőre azonban náluk is a klasszikus újságírói műfajok kiterjesztéseit láthatjuk, itthon (még?) nincs megtörtént bűnügyi, pszichológiai, történelmi eseményeket rádiójátékhoz hasonlóan dramatizáló podcast (mint amilyen például a podcastből egészen a sorozatadaptációig jutó Homecoming volt.)
A magyar podcastlistán egyelőre továbbra is egy, már létező brandet „podcastesítő” műsorok vezetnek. A Spotify és az Apple Music toplistáján Balázsék reggeli rádióműsora, a The VR Happy Hour, a Totalcar vagy Puzsér Róbert adásai vezetnek. Önálló, a toplistán felbukkanó, kifejezetten podcastgyártásra szakosodott műsornak számít Tóth Szabolcs Töhötöm, egykori Magyar Nemzet Online főszerkesztő projektje, Az élet, meg minden, illetve a szakértőktől, kommentátoroktól érkező sporttematikájú sorozatok – Közös Albion, Teljes terjedelem – futnak még jól szemmel láthatóan.
Itthon még mindig sok a vakfolt a témában, ezért küldtük el kérdéseinket a podcastpiacon érezhetően egyre aktívabb szereplőknek, az Indexnek, a Central Médiacsoportnak és a kifejezetten podcastekre szakosodó Betone Studiónak.
(A mostani összeállításunkban a Central Médiacsoport válaszait olvashatjátok, a következő napokban közöljük az Index és a Betone Studio válaszait is)
Ezeket a kérdéseket tettük fel
1. Mekkora a hallgatottsága a saját gyártású podcasteknek? Melyik műsor hozott kiugró eredményt?
2. Mennyire kell még edukálni a potenciális fogyasztókat podcasttémában?
3. Melyik a legnépszerűbb felület a podcasthallgatásra itthon? Milyen arányban töltik le saját eszközre az adásokat?
4. Mennyibe kerül az infrastruktúra kiépítése, fejlesztése?
5. Miért éri meg podcastet gyártani? A szöveges, videós formátumokhoz képest megszólítható-e podcastekkel más típusú célközönség is?
6. Tervezik hirdetők bevonását a podcastekbe? Ha igen, melyik hirdetői szektort elsősorban?
7. A klasszikus újságírói (közélet, sztárinterjú, sport) podcasteken kívül tervezik-e más témájú/típusú sorozatok indítását is? (Pl.: bűnügyi, vagy egyéb megtörtént eseteken alapuló sztorik dramatizált feldolgozását.)
8. Melyik külföldi podcastet tartják kiemelkedőnek? Melyik külföldi podcast magyar változatát csinálnák meg legszívesebben?
Central Médiacsoport
(Válaszadók: Szigeti Péter, 24.hu/ Vezess.hu-lapigazgató; Kasnyik Márton – házigazda, szerkesztő, G7 Podcast)
1.Szigeti Péter: A legnépszerűbb jelenleg a Ziccer című focis podcastünk, ennek volt olyan adása, amit 66 ezren hallgattak meg. A legtöbb podcastünk legtöbb adásának általában 8-10 ezer hallgatója van.
Szigeti Péter (Forrás: 24.hu)
Kasnyik Márton: Műsoronként változó, hogy melyikre kapnak rá, és lesz belőle virálisan terjedő, több tízezer emberhez jutó adás, és melyik nem. De van néhány ezer állandó feliratkozónk, akik nagy része az összes adásunkat meghallgatja. A Zsiday Viktor-interjúnk például elég jól ment, és az első élő rendezvényünk felvételét (ahol Orbán Krisztián volt a vendégünk) szintén sokan meghallgatták.
2.Sz.P.: Jelenleg a piac építésének fázisában vagyunk, amikor kell és érdemes is edukálni a hallgatókat, ugyanakkor jól látszik már, hogy van egy kifejezetten a podcastek iránt érdeklődő közönség, amely, reméljük, a következő években a mostani sokszorosára duzzadhat.
K.M.: Fontosabb lenne, hogy sokan csináljanak jó műsorokat, hosszú időn át rendszeresen, kitartóan. Ez kellene ahhoz, hogy minél több embernél legyen az életforma része, hogy a tétlen időben podcastet hallgassanak.
3.Sz.P.: A mi podcastjeinket egyértelműen a saját felületeinken hallgatják a legtöbben. Nemzetközi szinten az iTunes a legjobban működő felület.
K.M.: A mi podcastjeinket még mindig sokan hallgatják egyszerűen a böngészőből, de próbáljuk rávenni az embereket, hogy térjenek át valamelyik appra. Hosszú távon valószínűleg a Spotify lesz a legkényelmesebb választás a legtöbb embernek.
Kasnyik Márton (Forrás: G7)
4.Sz.P.: A Central Médiacsoportnak van egy saját stúdiója, ahol a felvételeket készítjük. Hogy ennek a megépítése pontosan mennyibe került, az üzleti titok, de semmiképp nem tekinthető kiemelkedő beruházásnak a cég életében. A podcastkészítésben az egyik igen vonzó dolog, hogy nem óriási a tartalomgyártás belépési küszöbe, és nem is feltétlenül az infrastruktúra kiépítése a legnagyobb befektetés.
K.M.: Nagyon kevés pénzből is tökéletes stúdiót lehet csinálni. Nálunk éppen a közelmúltban volt egy fejlesztés, lett egy keverőpultunk és négy jobb mikrofonunk. De a technikai eszközöknél fontosabb, hogy mennyi energiát fektetünk az utómunkába, mennyi anyagot tervezünk, és hogy mennyire élvezhető a végeredmény.
5.Sz.P.: Több oknál fogva is megéri. Egyrészt újszerű, és meggyőződésünk, hogy a médiacégeknek mindig érdemes új formátumokkal kísérletezni. Ez a márkaépítés szempontjából is nagyon fontos. Másrészt valóban megszólítható új közönség is a podcastek segítségével, de ami ennél is fontosabb, hogy a meglévő közönségünket tudjuk olyan új helyeken és pillanatokban, például autóvezetés vagy futás közben is elérni, ahol ez írott tartalommal értelemszerűen nem lehetséges. Harmadrészt pedig azt gondoljuk, hogy a podcastek kínálta környezet kiváló új lehetőségeket tartogat a hirdetők számára is.
K.M.: A podcast befogadása teljen más, mint az internetes szövegeké. Lehet házimunka vagy edzés közben hallgatni őket anélkül, hogy a képernyőt néznénk. És az emberi hang is sokkal személyesebb. Emiatt sok embernek könnyebb a hangalapú kontent befogadása. Szempont az is, hogy egy fél-egy órás hangfájl esetében a befogadás egyirányú, nem jellemző, hogy az emberek beletekernének, ezért a szerkesztőnek nagyobb szerepe van.
6.Sz.P.: Tervezzük, igen, és gyakorlatilag bármilyen hirdető számára el tudunk képzelni releváns megjelenést podcastekben vagy azok körül.
7.Sz.P.: A podcasteknél is fontos, hogy olyan dolgokat is csináljunk, amelyek egyedülállóak a piacon, így alighanem ki fogunk próbálni új dolgokat.
K.M.: Az utóbbi időben többször megvariáltuk a formátumot: korábban csak szakértőkkel folytatott mélyebb interjúink voltak, most viszont elkezdtük műsorosítani, többrétegűvé tenni az adásokat. A rádiójátékos formátum is régi tervünk.
8.Sz.P.: Nem irigykedünk senkire, de persze sokakat csodálunk, nemcsak a podcastkészítők közül, de a tartalomgyártás más területein is. Hogy mivel tervezünk a jövőben piacra lépni, azt pedig a megfelelő pillanatban kommunikáljuk majd
K.M.: A The New York Times The Daily, a Vox Today, Explained és az Economist Intelligence napi hírműsorai nagyon profik, a beszélgetős műfajból pedig nekem a Slate Money és a Vox Weeds tetszik a leginkább. A mesélős rádiójátékok közül a The Dropout és az S-Town tetszett a legjobban.
A Central Médiacsoportnál 2019 végén az Elle Magyarország is elindította saját podcastjét ElleTalks címmel. Az éve eleje óta havi rendszerességgel jelentkező Elle x SocieteTalks eseményein rögzített beszélgetésekkel indult a sorozat.
Ezen az eseményen olyan, az épp aktuális lapszám témáihoz kapcsolódó témáink voltak, mint például a romaság és a társadalmi mobilitás kérdése. Később ezt a csatornát szeretnénk kibővíteni egy havonta jelentkező, az adott lapszám témáit feldolgozó újabb sorozattal is, amelyben a lap szerkesztői beszélgetnek meghívott szakértőkkel és a magazinban szereplő művészekkel, sztárokkal
(forrás: kreativ.hu)
